Gáty Zoltán ének- és zenetanár, karnagy, zeneszerző életének jelentős részét, mintegy 40 évet élt Pápán. Ezer szállal kötődött a város kulturális életéhez. Életműve a magyar zenekultúra küzdelmekkel és nagyszerű eredményekkel büszkélkedő történetének egyik gyöngyszeme.
Kerpel Péter művész-tanár, a zeneszerző dédunokája kiemelte, a Gáty név nem ismeretlen a magyar kultúrtörténetben. Gáty Zoltán zeneszerző, zenetanár és karnagy dédnagyapja Gáti István református lelkész, a felvilágosodás kori Magyarország első gyors-írási rendszerének kidolgozója, az első magyar nyelvű természetismereti tankönyv és számos magyar nyelvészeti tárgyú alkotás szerzője volt. Az ő fia, azaz a zeneszerző nagyapja a jogi és mérnöki végzettséggel rendelkező Gáty István, aki 1808-tól a gróf Esterházy család pápai és tatai uradalmának mérnöke, a Nátus épületének egyik tervezője, a Magyar Tudományos Akadémia matematika osztályának levelező tagja, egy forradalmian új tükrös földmérő eszköz feltalálója, valamint az első magyar nyelvű zongoraiskolai tankönyv megírója volt.
Gáty Zoltán 1856-ban Ajkán, Gáty Lajos mérnöknek és Vincze Teréziának, az adászteveli esperes leányának második gyermekeként született. Zeneélményekben gazdag gyermekkora ajkai tanulmányait a Pápai Református Kollégiumban folytatta, majd Pesten magyar-természetrajz szakos tanárnak készült.
Diáktársai nagyon hamar felismerték zenei tehetségét, és biztatásukra felvételizett a Zeneakadémiára, amelynek akkori elnöke Liszt Ferenc, igazgatója pedig Erkel Ferenc volt. Az akadémiai mester Hubai Jenő hegedűművész édesapja, Huber Károly lett, akinek irányítása mellett Gáty Zoltán a zeneszerzési főtanszéken kitűnő eredménnyel végzett 1884-ben.
Első nagy művét, az I. Magyar Nyitányt 1884-ben Budapesten a Vigadóban a Zeneakadémia zenekara Erkel Gyula vezényletével elő is adta. A mű partitúrájának címoldalán ez áll: „Elfogadta kis kurtítással”, és az aláírás „Erkel Ferenc”.
Az 1884-89-es budapesti időszak zeneiskola alapítását és hírnevet adó koncertsikereket hozott Késmárky Árpád, illetve Kaczián Géza közreműködésével, illetve tanárkodást a Református Teológiai Akadémián.
Kerpel Péter rámutatott, nagy változás következett Gáty Zoltán életében, amikor Csekő Gusztáv halálával a Pápai Kollégium megüresedett tanítóképzői ének- és zenetanári állására a Dunántúli Református Egyházkerület meghívta. Feleségével és három gyermekével 1890-ben költöztek Pápára. Tanárként szolgálatában állt a főgimnáziumnak, a teológiának, a nőnevelőnek, sőt egy ideig a Pápai Tanítóképzőnek is. Tanulóiból női, férfi és vegyes énekkart szervezett.
Gáty Zoltán a Jókai Kör alapítói között a zenei szakosztály előadójaként városi zenekart szervezett, és minden fontosabb ünnepségen szerepelt. 1904-ben Köveskuthy Jenő és Sarudy Ottó zenetanárok segítségével Városi Zeneiskolát alapítottak Pápán a „Zenei műveltség terjesztése és a magyar zene ápolása” céljából. A Kapossy Lucián szerkesztette Pápa város egyetemes leírásában ő írta meg Pápa addigi és akkori zenei életének történetét. A zenének művészetben, az emberi történelemben és a pedagógiában betöltött szerepéről, valamint Liszt Ferencről és Erkel Ferencről szóló előadásai a Jókai Kör estjein hangzottak el.
Nemzeti és egyházi ünnepeken egyre több szerzeménye csendült fel, és népszerűvé vált a hallgatóság körében. Ezek közül kiemelkedett a szimfonikus zenekarra írott Magyar Nyitányok és a Szabadság Induló. Elismerést hoztak az énekkarra és hangszeres kíséretre épülő művek, mint például a Kossuth induló, a Hálaének, az Ima vagy a Gyászhangok. Mély hitét tanúsították zsoltárfeldolgozásai, a Miatyánk megzenésítése. Diákjai iránt érzett szeretetét mutatja a Képezdészek indulója vagy a Prepa induló. Pedagógiai célzattal sok népdalfeldolgozás és kis hangszeres művecske született a tanítványok okítására. Magyaros, verbunkos hangulatú szerzeményeit a cigányprímások is gyakran játszották városszerte. Úgy születtek alkotásai, hogy megfeleljenek egyik alapvető hitvallásának és alapelvének: „Zenémet aki hallja és játssza, az érezze és tudja, hogy ez a zene magyar zene, de messzemenően művészi értékű is”.
A korabeli híradások és az 1928-as halála utáni nekrológok szerint évtizedekig Gáty Zoltán szervező, pedagógiai és alkotói munkája adta Pápa zenei életének alapját és lendületét. Személyisége, tevékenysége közkedvelt és elismert volt minden társadalmi körben – fogalmazott Kerpel Péter.
| Igazi polihisztor volt
Gáty Zoltán valóságos polihisztor volt. Mindamellett, hogy tanított, rendszeresen koncertezett, illetve koncerteket szervezett. Ezen túlmenően tanulmányokat írt, valamint színdarabban szerepelt, sőt, még verseket is költött. A Pápa városában töltött évei alatt egyáltalán nem szakadtak meg jó kapcsolatai volt budapesti kollégáival. Éppen ellenkezőleg, számos Pápán rendezett koncerten tűntek fel, amelyek révén feledhetetlen élménnyel gazdagították a lelkes városi hallgatóságot. Szinte biztos, hogy ezeknek a koncerteknek a megszervezésében Gáty Zoltán is tevékenyen közreműködött. Gyümölcsöző személyes kapcsolatai révén pedig budapesti művészek egész sora jutott el a barokk városba. |
Vallner Bettina
Forrás: https://veol.hu/