Petrik Iván levéltáros a Pápa környéki középkori településekről tartott előadást a KÉSZ helyi csoportjának összejövetelén. Jobboldalt Schrei Balázs, a KÉSZ pápai csoportjának elnöke Fotó: Laskovics Márió/Napló
– Ez az erődítés sajnos eltűnt. Lehet, hogy a későbbi vár-, majd kastélyépítés során. Az udvarháznak olyan felhajtóereje volt, ami kiemelte Pápát az átlagos falusi települések közül. A középkor első felétől kezdve létrejött környékbeli települések, birtokok egy része az udvarnokispánság területét képezte. Pápa a 14. század elejétől robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, régészeti ásatásokból tudjuk, hogy ekkor már kialakult a településnek városias jelleget adó főtér, ahol a késő középkorban már reprezentatív katedrális és kőházak álltak – jegyezte meg Petrik Iván.
A levéltáros kifejtette, hogy emiatt egyre nőtt a város területe, amibe egyes birtokok (Bellérszeg és Zsemlér) már a középkor végére integrálódtak. A további, előadásban említett birtokokat – Agyaglik, Böröllő, Hánta, Hódoska/Füzes, Igar, Ozorsuka, Parlagszeg, Sávoly, Szentlászló, Udvarsoka, Újfalu 1-2, Bőd, Lihért – a 19. században kebelezte be a város véglegesen.Petrik Iván hozzáfűzte, az adatokat az interneten digitalizáltan kutatható magyar középkori okleveles anyagból gyűjtötte össze az előadáshoz, a készülő Pápai várostörténeti atlaszhoz kapcsolódva.