A titokzatos pápai zsidó temetők

A városban két izraelita nekropolisz rejtőzik, melyekben együttesen körülbelül hatezer hajdani polgártársunk nyugszik, botokkal kezükben várva Illés próféta eljöttét.

Múltidéző sétára invitálta az érdeklődőket kedden a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület, amelyen a pápai zsidóság ó- és új temetőjét járhatta be a mintegy ötven fős társaság Politzer Sándor vezetésével. Az egyesület alapító tagja, korábbi elnöke beszélt a több felekezetű résztvevőknek a sírkertek történetéről, a temetkezési szokásokról, a vallási előírásokról.

Mint mondta, a régi, 2,9 hektáron elterülő, közel 3500 embernek végső nyughelyet biztosító temetőbe 1749-től temetkeztek a zsidók. Érdekesség, hogy régebbi sírkövek is állnak benne, amiket a kálváriai temető egy elkülönített parcellájából hozták át. (A holttesteket nem, ugyanis exhumálás nincs az izraelitáknál.) Még korábban Nagytevelen temetkeztek. Az elmúlt évszázadok során a nekropolisz síremlékeinek, kerítésének egy részét széthordták, s felhasználták a környező építkezések alapjaiban. A meglévők katalógusba vétettek. Itt nyugszik például Karinthy Frigyes órásmester édesapja is Kohn néven. Az elhanyagolt, kő, műkő és márvány síremlékeket, obeliszkeket is tartalmazó sírkertet 1993-ban műemlékké nyilvánították, 1994-ben felújították Pápa város önkormányzata, a New York-i Ortodox Hitközség, a Pápai Zsidó Hitközség, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) támogatásával. Jelenleg a Veszprémi út 38. számú ház udvarán keresztül lehet bejutni.

Az 1900 körül megnyílt új pápai zsidó sírkert az Alsóvárosi temető mellett található, főbejárata a Veszprémi út 27. számú ház kertjén keresztül közelíthető meg. A ravatalozó homlokzatán héber nyelven az „Emlékezz: elhagyják majd sírjaikat Illés eljövetelekor” felirat olvasható. Falán 1974-ben emléktáblát avattak a 2800 pápai zsidó mártírnak, 1990-ben az épület mellett állították fel a holokauszt emlékművét. E helyütt 1,9 hektáron több mint 2500-an nyugszanak. A hátsó, Szabó Ervin utca felőli részben az ortodoxok – többek között Grünwald Jákob rabbi külön kriptában, ahová nőknek tilos a bejárás -, az öngyilkosok és a gyermekek. Illetve külön sírban van elhantolva a II. világháborúban meggyalázott több ezer vallási, teológiai könyv, valamint ötvennégy Tóra-tekercs is. Akadnak újabb sírok, a megfogyatkozott hitközség tagjai napjainkban is ide temetkeznek.

Schmidt Orsolya egyesületi elnök elmondta, egy korábbi kirándulás kapcsán merült fel a temetői séta ötlete, hiszen sok pápai nem is tudja, ezek hol találhatóak. Nagyon örülnek, hogy az egyesület taglétszámán túlmenő volt az érdeklődés. Évek óta folyamatosan dolgoznak azon, hogy a temetőket megnyissák a látogatók előtt, azonban a sírkerteket jogilag a Mazsihisz tartja fenn. A területeken évente kétszer végeznek fűnyírást. A gondnoknál való előzetes bejelentkezés után lehet bejutni az elmúlás eme mementóiba.

Politzer Sándor a séta során sok érdekes tudnivalót megosztott az izraeliták temetkezési szokásairól: A zsidóknál a világra érkezés jellemzően fehér gyolcsban történik, és a másvilágra is abban költöznek. Az elhunytat teste rituális lemosása után különleges halotti ruhában (kitli) teszik bele a kóser, általában gyalulatlan deszkákból készült koporsóba. A feje alá a sírhant földjéből kézfejjel – nem marokkal – feltöltött párnát helyeznek. A módosabbak fejpárnájába a Szentföldről származó homokot, földet kevertek. A halottat kézben szállítják a sírgödörhöz, az öngyilkosokat viszont halottaskocsival, s utóbbiak csak térdig érő sírkövet kaphatnak. Az első szülött fiúnak már a halál másnapján el kell temettetni a halottat, az ortodoxoknál már aznap. A földbe helyezés előtt a temetőgondnok hozta cserepet a fiú leejti, s két darabját ráteszi a halott szemére. Az elhunyt kap a kezébe két fadarabot vagy botot is, hogy mikor megszólalnak a harsonák, s ki kell szállni a sírboltból, legyen mire támaszkodnia. Minden sírkő kezdő formulája az „itt van elrejtve” jelentésű szöveg, amit az elhunyt zsinagógiai neve követ. A temetést követő egyéves gyászidőszakban a hozzátartozók nem látogathatják a sírt, viszont naponta halotti imát (kádis) kell mondaniuk. Követ azért helyeznek el a sírokra, mert a Tóra alapján „élő kapja a virágot, a kavicsot a holtnak hantja”.

Laskovics Márió

Forrás: https://veol.hu